Hivatalosan is a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének része lett a budapesti szeparált, kötényes gyógyfürdőzés évszázados gyakorlata. A kezdeményezést a Rudas Nők Társulása és a Rudas Polgári Kör indította útjára azzal a céllal, hogy a történelmi fürdőkultúra ezen egyedi elemét megóvják és szélesebb körben is népszerűsítsék.
Történelmi hagyomány a modern korban
A nemek szerinti elkülönített fürdőzés gyökerei egészen a török hódoltság koráig nyúlnak vissza. A gyakorlat a Rudas Gyógyfürdőben maradt fenn a leghűebben, ahol a kijelölt női és férfinapokon a vendégek a fürdő által biztosított pamutvászon fürdőkötényt viselik. Ez a sajátos öltözék nem csupán a hagyományőrzést szolgálja, hanem a közösség szerint csökkenti a ruházatból fakadó társadalmi különbségeket, miközben biztonságos és szorongásmentes környezetet teremt a medencetérben.
A kezdeményezők szerint a fürdőkötény viselése ötvözi a gyógyvíz jótékony hatását a testi-lelki felüdüléssel és a közösségi kapcsolódással. A hagyományt jelenleg több száz fős, különböző korú és hátterű közösség ápolja.
Veszélyeztetett fürdőkultúra
A szeparált fürdőzés lehetősége az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult Budapesten. A Rác és a Király Gyógyfürdő bezárása, valamint a Gellért Gyógyfürdőben 2013-ban történt változtatások – ahol megszűnt a nemek szerinti elkülönítés – miatt a Rudasban zajló gyakorlat mára egyedülállónak számít. Budapest 1934-ben nyerte el a fürdőváros címet, és a kezdeményezők szerint a világon egyedülálló, hogy egy városban több mint 100 forrás gyógyvízkincse mellett ilyen történelmi, szeparált fürdőkultúra is megmaradjon.
A nemzeti jegyzékbe kerülés a hosszú távú megőrzést hivatott segíteni. A szervezők távlati célja, hogy a kötényes fürdőzés az UNESCO szellemi kulturális örökségének nemzetközi elismerését is elnyerje.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a KP24 hírei érdekesek számodra.
Forrás: https://azuzlet.hu/nemzeti-orokseg-lett-a-budapesti-szeparalt-kotenyes-gyogyfurdozes-hagyomanya/